30 másodperces válasz: Tankönyvi értelemben hiánybetegség az, amikor egy vitamin vagy ásványi anyag hiányához jellegzetes betegség vagy tünetcsoport kapcsolódik. A klasszikus hiánybetegségek ma Magyarországon kiegyensúlyozott étrend mellett ritkák. Ha hiány gyanúja merül fel, az vérvizsgálat és orvosi értékelés kérdése, mert a tünetek nem specifikusak.

Vitaminhiány és hiánybetegségek: mit jelentenek a tankönyvben?

Történelmi hiánybetegségek forrásai: citrusfélék, teljes kiőrlésű rizs, jódozott só, csukamájolaj

AI-generált látványterv

A biológiakönyvek hiánybetegségei nem ijesztgetésre valók, hanem a vitaminok felfedezésének történetét is megmutatják. Megtanulod, mi volt a skorbut, a beriberi vagy az angolkór, és azt is, miért más a helyzet ma.

Mi az a hiánybetegség?

Hiánybetegségnek tankönyvi értelemben azt nevezzük, amikor egy vitamin vagy ásványi anyag hiányához jellegzetes betegség vagy tünetcsoport kapcsolódik. Ilyen példa a C-vitamin hiányához kapcsolt skorbut, a B1-vitamin hiányához kapcsolt beriberi vagy a D-vitamin hiányához kapcsolt angolkór. Azért tanuljuk ezeket, mert a vitaminok felfedezésének története nagyrészt a hiánybetegségek megfigyeléséből indult.

A „vitamin” szó Casimir Funk 1912-es munkájához fűződik. Fontos: a tankönyvi példa nem azt jelenti, hogy egy tünet alapján bárki magának állapíthat meg hiányt. A hiány megállapítása vérvizsgálat és orvos feladata.

A nagy klasszikusok története

A skorbut a hosszú tengeri utak történelmi példája. James Lind 1747-ben tengerészekkel végzett kísérletet, amelyben a citrusfélék szerepe vált ismertté. A beriberi történetében Christiaan Eijkman fontos név: 1897-ben a hántolt és a hántolatlan rizs különbségét figyelte meg csirkéken, munkájáért 1929-ben Nobel-díjat kapott.

A pellagra Joseph Goldberger nevéhez kötődik, aki az 1910-es években az egyoldalú kukorica-étrend jelentőségére mutatott rá. Az angolkórnál az 1920-as években ismerték fel a csukamájolaj és a napfény szerepét. A golyva esetében a só jódozásának bevezetése az 1920-as évektől Svájcban és az USA-ban, később Európa-szerte hozzájárult a jelenség visszaszorításához.

Zsírban oldódó vitaminok hiánya

A zsírban oldódó vitaminok közé tartozik az A-, D-, E- és K-vitamin. Az A-vitamin tankönyvi hiánybetegsége a farkasvakság, vagyis a szürkületi látás romlása; súlyos hiánynál xeroftalmia, száraz bőr és száraz nyálkahártyák is szerepelnek a tananyagban. Az A-vitamin hozzájárul a nyálkahártyák normál állapotának fenntartásához.

A D-vitamin tankönyvi hiánybetegsége gyermekkorban az angolkór, felnőttkorban a csontlágyulás; a hiány oka gyakran a kevés napfény. A D-vitamin hozzájárul a kalcium és a foszfor normál felszívódásához és hasznosulásához. Az E-vitamin hiánya egészséges étrend mellett ritka, inkább zsírfelszívódási zavar mellett fordul elő; tankönyvi tünetei ideg- és izomtünetek.

A K-vitamin hiánya felnőttben ritka, jele a vérzékenység és a lassú véralvadás; az újszülöttek K-vitamin-készlete kicsi, ezért kapnak születéskor K-vitamint.

Vízben oldódó vitaminok hiánya

A vízben oldódó vitaminok közé tartoznak a B-vitaminok és a C-vitamin. A B1-vitamin, vagyis tiamin tankönyvi hiánybetegsége a beriberi, amely izomgyengeséggel, idegrendszeri és szívpanaszokkal szerepel a tananyagban. A B2-vitamin hiányához ariboflavinózis kapcsolódik: szájzug-berepedés, ajak- és nyelvgyulladás, fényérzékeny szem és hámló bőr jelenhet meg tankönyvi példaként.

A B3-vitamin, vagyis niacin hiánybetegsége a pellagra, a „három D” példájával: dermatitis, diarrhoea, dementia. A B6-vitamin önálló hiánya ritka, tankönyvi tünetei bőr- és nyálkahártya-gyulladás, vérszegénység és idegrendszeri panaszok. A folát és a B12-vitamin hiánya megaloblasztos vérszegénységgel szerepel; B12-hiánynál idegrendszeri tünetek is lehetnek, és az intrinsic faktor hiánya vészes vérszegénységhez kapcsolódik.

A C-vitamin hiánybetegsége a skorbut, amely fogínyvérzéssel és sebgyógyulási zavarral ismert tankönyvi példa.

Ásványi anyagok hiánya

A vitaminok mellett egyes ásványi anyagok hiánya is szerepel a tananyagban. A vas hiányához vashiányos vérszegénység kapcsolódik. A jód hiányához golyva és pajzsmirigy-alulműködés társulhat tankönyvi példaként.

A kalcium és a D-vitamin hosszú távú elégtelensége a csontritkulás témájában kerül elő, alacsony vér-kalciumnál pedig tetánia szerepelhet. A magnézium hiányánál izomgörcs és fáradékonyság jelenik meg tankönyvi jelként.

Tankönyvi hiánybetegségek áttekintése (oktatási célú összefoglaló) Mobilon a táblázat oldalra húzható.

Vitamin / ásványi anyagTankönyvi hiánybetegség vagy jelTipikus forrás az étrendbenNRV
A-vitaminFarkasvakság, xeroftalmia, száraz bőr és nyálkahártyákMáj, tojássárgája, vaj, sajt, teljes tej, olajos halak, sárgarépa, sütőtök, édesburgonya800 µg
B1-vitamin (tiamin)Beriberi: izomgyengeség, idegrendszeri és szívpanaszokTeljes kiőrlésű gabonák, zabpehely, barna rizs, hüvelyesek, sertéshús, napraforgómag, dió, mogyoró1,1 mg
B2-vitamin (riboflavin)Ariboflavinózis: szájzug-berepedés, ajak- és nyelvgyulladás, fényérzékenységTej, joghurt, sajt, tojás, máj, sovány húsok, mandula1,4 mg
B3-vitamin (niacin)Pellagra: dermatitis, diarrhoea, dementiaHúsok, baromfi, máj, tonhal, lazac, földimogyoró, napraforgómag, teljes kiőrlésű gabonák16 mg
B6-vitaminRitka önálló hiány: bőr- és nyálkahártya-gyulladás, vérszegénység, idegrendszeri panaszokBaromfi, hal, máj, teljes kiőrlésű gabonák, banán, burgonya1,4 mg
Folát (B9-vitamin, folsav)Megaloblasztos vérszegénység; várandósság alatt idegcső-záródási rendellenesség kockázataSpenót, saláta, brokkoli, lencse, bab, máj, citrusfélék200 µg
B12-vitaminVészes vérszegénység, megaloblasztos anémia, idegrendszeri tünetekHús, máj, hal, tojás, tej, sajt, dúsított élelmiszerek2,5 µg
C-vitaminSkorbut: fogínyvérzés, sebgyógyulási zavarCsipkebogyó, paprika, fekete ribiszke, citrusfélék80 mg
D-vitaminGyermekkorban angolkór, felnőttkorban csontlágyulásLazac, hering, makréla, tojássárgája, máj, dúsított tejtermékek és margarinok5 µg (200 NE)
E-vitaminRitka; zsírfelszívódási zavarnál ideg- és izomtünetekBúzacsíraolaj, napraforgóolaj, repceolaj, olívaolaj, napraforgómag, mandula, mogyoró, avokádó12 mg
K-vitaminVérzékenység, lassú véralvadás; újszülöttkori vérzés tankönyvi példájaKelkáposzta, spenót, mángold, saláta, brokkoli, kelbimbó, repceolaj, szójaolaj, natto, érlelt sajtok75 µg
Biotin (B7-vitamin, H-vitamin)Ritka; tartósan sok nyers tojásfehérje példája, hajhullás, hámló bőrgyulladás, fáradtságMáj, vese, főtt tojássárgája, diófélék, mandula, földimogyoró, hüvelyesek, szója50 µg
VasVashiányos vérszegénységVörös hús, máj, hüvelyesek, lencse, tökmag, spenót, teljes kiőrlésű gabonák14 mg
JódGolyva, pajzsmirigy-alulműködésJódozott konyhasó, tengeri halak, tej és tejtermékek, tojás150 µg
KalciumKalcium és D-vitamin: csontritkulás hosszú távon; alacsony vér-kalciumnál tetániaTej, joghurt, sajtok, kalciummal dúsított növényi italok, szardínia, kelkáposzta800 mg
MagnéziumIzomgörcs, fáradékonyságTökmag, mandula, teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek, spenót, étcsokoládé375 mg

Mi a helyzet ma?

Ma Magyarországon kiegyensúlyozott étrend mellett a klasszikus hiánybetegségek ritkák. Tankönyvi szinten kockázati helyzet lehet az egyoldalú étrend, a felszívódási zavar, a növényi alapú étrend B12-vitamin nélkül, a kevés napfény a D-vitamin esetében, valamint a várandósság a folát szempontjából. Az alap a változatos étrend.

Ha valakinél hiány gyanúja merül fel, az nem otthoni találgatás, hanem vérvizsgálat és orvosi kérdés. Érettségire azt érdemes megjegyezned, hogy melyik vitaminhoz melyik klasszikus hiánybetegség kapcsolódik, és hogy a történeti példák a vitaminok felfedezéséhez vezettek.

Gyakorló feladatok

Saját készítésű feladatok a tankönyvi feladattípusok mintájára. Kattints a kérdésre a megoldásért.

PárosításPárosítsd a vitaminokat a tankönyvi hiánybetegségekkel vagy jelekkel! Elemek: C-vitamin, B1-vitamin, D-vitamin, B3-vitamin.
  1. skorbut
  2. beriberi
  3. angolkór
  4. pellagra

Megoldás: C-vitamin – skorbut; B1-vitamin – beriberi; D-vitamin – angolkór; B3-vitamin – pellagra.

Ezek a klasszikus párok gyakran szerepelnek a biológia-tananyagban és az érettségi feladatokban.

FeleletválasztósMelyik történeti példa kapcsolódik James Lind 1747-es tengerész-kísérletéhez?
  1. A skorbut és a citrusfélék
  2. A beriberi és a hántolt rizs
  3. A pellagra és az egyoldalú kukorica-étrend
  4. A golyva és a só jódozása

Megoldás: A skorbut és a citrusfélék.

Lind kísérlete a hosszú tengeri utak skorbutos eseteihez kapcsolódó tudománytörténeti példa.

Igaz–hamisIgaz vagy hamis? A B12-vitamin vízben oldódó vitamin, de a máj évekre elegendő készletet raktároz.

Megoldás: Igaz.

A B12-vitamin vízben oldódó, de a tényanyag szerint a máj évekre elegendő készletet raktároz.

Nyílt kérdésMiért vezették be több országban a só jódozását?

Megoldás: A jódhiányhoz kapcsolt golyva visszaszorítása miatt. A só jódozását az 1920-as évektől Svájcban és az USA-ban, később Európa-szerte vezették be.

Ez jó példa arra, hogy egy ásványi anyag hiányához kapcsolt népegészségügyi jelenség tankönyvi témává vált.

Kapcsolódó szócikkek

Minden vitaminhoz és ásványi anyaghoz külön tankönyvi szócikk tartozik három mélységben, EFSA-referenciákkal és feladatokkal.

Gyakori kérdések

Mi az a hiánybetegség?
Tankönyvi értelemben olyan betegség vagy tünetcsoport, amely egy vitamin vagy ásványi anyag hiányához kapcsolódik. Ilyen klasszikus példa a skorbut, a beriberi, a pellagra vagy az angolkór.

Melyik vitamin hiánya okoz skorbutot?
A skorbut a C-vitamin tankönyvi hiánybetegsége. Jellemző példaként fogínyvérzés és sebgyógyulási zavar szerepel a tananyagban.

Milyen tünetei vannak a vitaminhiánynak?
A tankönyv sokféle példát hoz: fáradékonyság, bőrtünetek, idegrendszeri panaszok, vérszegénység vagy fogínyvérzés is előfordulhat a felsorolásokban. Ezek a tünetek nem specifikusak, ezért a hiány megállapítása laborvizsgálat és orvos feladata.

Gyakori ma a vitaminhiány?
Kiegyensúlyozott étrend mellett a klasszikus hiánybetegségek ma Magyarországon ritkák. Tankönyvi kockázati helyzet lehet az egyoldalú étrend, a felszívódási zavar, a növényi alapú étrend B12-vitamin nélkül, a kevés napfény vagy a várandósság folát szempontjából.

Források

  1. Az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendelete, XIII. melléklet — beviteli referenciaértékek (NRV). EUR-Lex ↗
  2. Az Európai Bizottság 432/2012/EU rendelete — engedélyezett, egészségre vonatkozó állítások. EUR-Lex ↗
  3. EFSA — Dietary Reference Values (DRV) és felső beviteli szintek (UL) összefoglalója. EFSA ↗
  4. Carpenter KJ. A short history of nutritional science: part 1–4. J Nutr. 2003;133. NIH ↗
  5. Oktatási Hivatal — NAT2020 kerettanterv, biológia 5–8. és 9–12. évfolyam (tankönyvi kontextus). Oktatási Hivatal ↗
  6. NIH Office of Dietary Supplements — tápanyag-adatlapok szakembereknek. NIH ↗

Szakmai és megfelelőségi ellenőrzés: Bioheal szerkesztőség · utoljára frissítve: 2026. 09. 06. · a számok az EU/EFSA hivatalos forrásaiból származnak; tanterv- vagy szabályozásváltozásnál a cikk frissül.

Az általános, oktatási célú tartalmak nem helyettesítik az orvosi tanácsadást; a hiányállapotok megállapítása laboratóriumi vizsgálat és orvos feladata. Az étrend-kiegészítő nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, változatos étrendet. Az egészségre vonatkozó állítások az EFSA által engedélyezett állítások. Márkatulajdonos és forgalmazó: Bioheal Pharma Kft.

A cikk mesterséges intelligencia támogatásával készült; szakmai és tartalmi ellenőrzését a Bioheal szerkesztősége végezte. A tartalomért a Bioheal Pharma Kft. vállal felelősséget. A cikk tájékoztató jellegű, nem helyettesíti az orvosi tanácsadást.