30 másodperces válasz: A rutin növényi flavonoid glikozid, más néven kvercetin-3-rutinozid vagy rutozid. Régen „P-vitaminnak” nevezték, de ma nem számít vitaminnak. Erre az anyagra nincs EU által engedélyezett egészségre vonatkozó állítás, ezért hatást nem állítunk róla.

Rutin (citrusz-flavonoid, „P-vitamin”)

Más néven: kvercetin-3-rutinozid, rutozid, citrin (Szent-Györgyi Albert korai elnevezése, 1936), „P-vitamin” (elavult, ma már nem használt elnevezés) · NEM vitamin: növényi flavonoid glikozid (polifenol-vegyület) – a szervezet nem állítja elő, kizárólag táplálékból származik, ebben hasonlít az igazi vitaminokra

Rutin (citrusz-flavonoid, „P-vitamin”): táplálékforrások csendélete

AI-generált látványterv

A rutin sok növényben előforduló flavonoid. Ismert forrása a hajdina, a citrusfélék héja és fehér belső része, az alma héja, a fekete tea és a kapribogyó. A „P-vitamin” név történeti érdekesség, ma már elavult.

Adatlap

Tankönyvi definícióA rutin növényi eredetű polifenol-vegyület, pontosabban flavonoid glikozid. Nem vitamin, mert nincs meghatározott hiánybetegsége, és nincs hivatalos napi beviteli referenciaértéke. A szervezet nem állítja elő, ezért csak táplálékkal juthat be.
NRV (EU referenciaérték)Rutinra nincs hivatalos NRV (nem elismert vitamin, nincs kötelezően jelölendő beviteli referenciaérték)
EFSA referencia-bevitelaz EFSA nem állapított meg ajánlott napi beviteli értéket; a rutin nem szerepel az uniós, kötelezően jelölendő tápanyagok listáján
Felső biztonságos szintnincs megállapított felső biztonságos szint (UL); a szokásos, élelmiszerből származó mennyiségek biztonságosnak számítanak, a nagy dózisú kiegészítők hosszú távú biztonságáról kevés az adat
Fő táplálékforrásokhajdina (a rutin egyik legismertebb növényi forrása); citrusfélék héja és a gerezdek közti fehér rész (jóval flavonoid-dúsabb, mint a gyümölcshús); alma héja; fekete tea

Három mélységben

Válaszd ki a szintet: az általános iskolai alapoktól az egyetemi biokémiáig. Mindhárom ugyanarról szól, más mélységben.

Alapok7–8. osztály

A rutin egy növényi színanyagok közé tartozó flavonoid. Sok gyümölcs héjában, a hajdinában és a teában is megtalálható. Régen tévesen vitaminnak hitték, ezért hívták „P-vitaminnak”.

A citrusféléknél nem főleg a lédús gyümölcshúsban van jelen, hanem inkább a héjban és a gerezdek közti fehér részben. Az alma héja, a fekete tea és a kapribogyó is rutinforrásnak számít.

Mivel a rutin nem esszenciális tápanyag, nincs meghatározott hiánybetegsége. Nem szabad összekeverni a valódi C-vitamin-hiánnyal, a skorbuttal, amellyel történelmileg együtt vizsgálták.

  • A rutin nem vitamin, hanem növényi flavonoid glikozid.
  • Régi nevei: rutozid, kvercetin-3-rutinozid, citrin és „P-vitamin”.
  • Jól ismert forrása a hajdina és a citrusfélék héja, illetve fehér belső része.
  • Nincs hivatalos NRV-értéke és nincs meghatározott hiánybetegsége.
Középiskola és érettségi9–12. osztály

Középiskolai szinten a rutint a polifenolok, azon belül a flavonoidok közé soroljuk. Glikozid, vagyis egy nem cukor jellegű részhez cukorrész kapcsolódik. Nem vitamin, bár táplálékeredetű vegyület, amelyet a szervezet nem állít elő.

Szent-Györgyi Albert 1936-ban paprika- és citrushéj-kivonatból egy anyagcsoportot írt le „citrin” néven. Akkor azt feltételezte, hogy ez önálló vitamin, a „P-vitamin”. Később kiderült, hogy nem egyetlen vegyületről, hanem flavonoidok keverékéről van szó, köztük rutinnal.

A vitaminok tudományos kritériumai közé tartozik, hogy hiányuk jól körülhatárolt hiánybetegséggel jár. A rutin esetében ilyen nincs meghatározva, ezért a „P-vitamin” elnevezést a tudomány ma már nem használja.

Felszívódás szempontjából fontos, hogy a rutin glikozid. A bélflóra enzimjei lehasíthatják róla a cukorrészt, így elkülöníthető a glikozid forma és az aglikon, vagyis a cukor nélküli rész.

Tipikus feladatlogika:

  • Ismerd fel a történeti párosítást: Szent-Györgyi Albert, 1936, citrin, „P-vitamin”.
  • Tudd megkülönböztetni: vitamin helyett flavonoid glikozid.
  • Forrásfeladatban figyelj a hajdinára, a citrusfélék héjára és fehér belső részére, az alma héjára, a fekete teára és a kapribogyóra.
  • Címkeértelmezésnél fontos: rutinra nincs hivatalos NRV és nincs EFSA által megállapított ajánlott napi bevitel.
Haladóegyetemi biokémia

Biokémiai szinten a rutin kvercetin flavonol-aglikonból és rutinóz diszacharidból áll. A cukorrész glikozidos kötésben kapcsolódik, ezért a pontos név kvercetin-3-O-rutinozid. A vegyület a flavonoidok és polifenolok családjába tartozik.

A glikozid és az aglikon megkülönböztetése lényeges. A rutin glikozid forma, míg a cukorrész nélküli kvercetin az aglikon. A bélflóra enzimjei hasíthatják a cukorrészt, ami tankönyvi példa a táplálékeredetű polifenolok átalakulására.

A rutin nem ismert hivatalos vitaminként, koenzimként vagy kötelező tápanyagként. Inkább a „vitaminszerű anyagok” történeti-tankönyvi körébe illik: ilyenek azok a táplálékeredetű vegyületek, amelyeket régen vitaminnak hittek, de nem felelnek meg a hivatalos kritériumoknak. Hasonló tankönyvi példa a koenzim Q10 is.

Mire jó a(z) Rutin? Az engedélyezett állítások

Az EU-ban csak azok az egészségre vonatkozó állítások használhatók, amelyeket az EFSA tudományos értékelése után a 432/2012/EU rendelet (és módosításai) engedélyezett.

A rutinra (és általában a citrusz-flavonoidokra) ma nincs az EFSA által engedélyezett, egészségre vonatkozó állítás – a szócikk ezért kizárólag a vegyület tankönyvi kémiai és élelmiszer-tudományi szerepét mutatja be, hatást nem állít.

Miben van a(z) Rutin (citrusz-flavonoid, „P-vitamin”)?

Rutin főként növényi élelmiszerekben fordul elő. Hétköznapi példával: a citrusféléknél a héj és a gerezdek közti fehér rész jóval flavonoid-dúsabb, mint a gyümölcshús.

  • hajdina (a rutin egyik legismertebb növényi forrása)
  • citrusfélék héja és a gerezdek közti fehér rész (jóval flavonoid-dúsabb, mint a gyümölcshús)
  • alma héja
  • fekete tea
  • kapribogyó

Hiány és túlzott bevitel

Hiány. Tankönyvi szinten a rutinnak nincs meghatározott hiánybetegsége, mert nem esszenciális tápanyag. Nem tévesztendő össze a C-vitamin-hiánnyal, vagyis a skorbuttal, amellyel történelmileg együtt vizsgálták. Ha tápanyaghiány gyanúja merül fel, annak kivizsgálása orvosi és laboratóriumi kérdés.

Tankönyvi háttér: tankönyvi szinten: mivel nem esszenciális tápanyag, nincs meghatározott hiánybetegsége – nem tévesztendő össze a valódi C-vitamin-hiánnyal (skorbut), amellyel történelmileg együtt vizsgálták

Túlzott bevitel. A szokásos, élelmiszerből származó mennyiségeknél nem ismert jellemző toxikus hatás. Rutinra nincs megállapított felső biztonságos szint, vagyis UL; a nagy dózisú kiegészítők hosszú távú biztonságáról kevés a klinikai adat.

nem ismert jellemző toxikus hatás a szokásos, élelmiszerből származó mennyiségeknél; nagy dózisú kiegészítők hosszú távú biztonságáról kevés a klinikai adat

Gyakorló feladatok

Saját készítésű feladatok a tankönyvi feladattípusok mintájára. Kattints a kérdésre a megoldásért.

FeleletválasztósMelyik meghatározás írja le legpontosabban a rutint?
  1. A: Állati eredetű fehérje
  2. B: Növényi flavonoid glikozid
  3. C: Kötelezően jelölendő vitamin NRV-értékkel
  4. D: Ásványi anyag

Megoldás: B

A rutin növényi flavonoid glikozid, a polifenol-vegyületek közé tartozik. Nem elismert vitamin, és nincs hivatalos NRV-értéke.

FeleletválasztósMelyik élelmiszer ismert rutinforrás?
  1. A: Hajdina
  2. B: Kristálycukor
  3. C: Étkezési só
  4. D: Tiszta ivóvíz

Megoldás: A

A hajdina a rutin egyik legismertebb növényi forrása. A citrusfélék héja és fehér belső része, az alma héja, a fekete tea és a kapribogyó is rutinforrás.

Igaz–hamisIgaz vagy hamis? A rutin ma is hivatalosan elismert vitamin, ezért van kötelezően jelölendő NRV-értéke.
  1. Igaz
  2. Hamis

Megoldás: Hamis

A rutin nem elismert vitamin. Nincs hivatalos NRV-értéke, és nem szerepel az uniós, kötelezően jelölendő tápanyagok listáján.

PárosításPárosítsd a fogalmakat: 1. citrin; 2. rutinóz; 3. aglikon; 4. NRV. Lehetőségek: A. cukorrész; B. cukor nélküli rész; C. Szent-Györgyi Albert korai elnevezése; D. jelölési referenciaérték.
  1. 1-C, 2-A, 3-B, 4-D
  2. 1-A, 2-C, 3-D, 4-B
  3. 1-D, 2-B, 3-A, 4-C
  4. 1-B, 2-D, 3-C, 4-A

Megoldás: 1-C, 2-A, 3-B, 4-D

A citrin történeti név, a rutinóz diszacharid cukorrész, az aglikon a cukor nélküli rész. Az NRV jelölési referenciaérték, de rutinra nincs hivatalos NRV.

FeleletválasztósAdatértelmezés címkén: egy összetevőlistán rutin szerepel, mellette nincs NRV százalék. Melyik magyarázat illik ehhez a megadott tények alapján?
  1. A: Rutinra nincs hivatalos NRV, mert nem elismert vitamin és nincs kötelező beviteli referenciaértéke.
  2. B: A rutin kötelezően jelölendő ásványi anyag.
  3. C: Az EFSA megállapított ajánlott napi bevitelt rutinra.
  4. D: A rutin csak állati eredetű élelmiszerekben található meg.

Megoldás: A

Rutinra nincs hivatalos NRV, és az EFSA nem állapított meg ajánlott napi beviteli értéket. Nem szerepel az uniós, kötelezően jelölendő tápanyagok listáján.

Nyílt kérdésFogalmazd meg röviden, miért elavult a „P-vitamin” elnevezés a rutin esetében!

Megoldás: Azért elavult, mert a későbbi kutatás szerint a „P-vitamin” nem egyetlen vitamin, hanem flavonoidok keverékére utalt, köztük rutinra. A rutin nem felel meg a vitamin kritériumainak, mert nincs meghatározott hiánybetegsége.

A név történeti eredetű: Szent-Györgyi Albert 1936-ban „citrin” néven írt le egy anyagcsoportot. A mai tudomány a „P-vitamin” nevet nem használja.

Kapcsolódó fogalmak

Gyakori kérdések

Mire jó a(z) Rutin (citrusz-flavonoid, „P-vitamin”)?
Oktatási értelemben a rutin egy növényi flavonoid glikozid, amely jó példa arra, hogy nem minden régen vitaminnak hitt vegyület számít valódi vitaminnak. Erre az anyagra nincs EU által engedélyezett egészségre vonatkozó állítás, ezért konkrét egészséghatást nem állítunk róla.

Miben van a legtöbb Rutin (citrusz-flavonoid, „P-vitamin”)?
A megadott források közül a hajdina a rutin egyik legismertebb növényi forrása. Rutin található még a citrusfélék héjában és a gerezdek közti fehér részben, az alma héjában, a fekete teában és a kapribogyóban.

Mennyi Rutin (citrusz-flavonoid, „P-vitamin”) kell naponta?
Rutinra nincs hivatalos napi beviteli referenciaérték. Az EFSA nem állapított meg ajánlott napi bevitelt, és a rutin nem szerepel az uniós, kötelezően jelölendő tápanyagok listáján.

Források

  1. Az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendelete, XIII. melléklet — beviteli referenciaértékek (NRV). EUR-Lex ↗
  2. Az Európai Bizottság 432/2012/EU rendelete — engedélyezett, egészségre vonatkozó állítások. EUR-Lex ↗
  3. EFSA — Dietary Reference Values (DRV) és felső beviteli szintek (UL) összefoglalója. EFSA ↗
  4. Oktatási Hivatal — NAT2020 kerettanterv, biológia 5–8. és 9–12. évfolyam (tankönyvi kontextus). Oktatási Hivatal ↗
  5. NIH Office of Dietary Supplements — tápanyag-adatlapok szakembereknek. NIH ↗

Szakmai és megfelelőségi ellenőrzés: Bioheal szerkesztőség · utoljára frissítve: 2026. 09. 08. · a számok az EU/EFSA hivatalos forrásaiból származnak; tanterv- vagy szabályozásváltozásnál a szócikk frissül.

Az általános, oktatási célú tartalmak nem helyettesítik az orvosi tanácsadást; a hiányállapotok megállapítása laboratóriumi vizsgálat és orvos feladata. A termékrészben szereplő egészségre vonatkozó állítások az EFSA által engedélyezett állítások. Márkatulajdonos és forgalmazó: Bioheal Pharma Kft.

A cikk mesterséges intelligencia támogatásával készült; szakmai és tartalmi ellenőrzését a Bioheal szerkesztősége végezte. A tartalomért a Bioheal Pharma Kft. vállal felelősséget. A cikk tájékoztató jellegű, nem helyettesíti az orvosi tanácsadást.