Mi az, amit a grönlandi eszkimók nagyon jól csinálnak?

Hosszútávú megfigyelések alapján kiderült a kutatók számára, hogy az eszkimóknál kiemelkedően magas omega zsírsav bevitel, ami a tengeri halak fogyasztásának köszönhető radikális módon csökkenti a szív-érrendszeri megbetegedésekre való hajlamot. Ebből kiindulva, és számos eredménnyel alátámasztva mi is nagyon jól tesszük, ha e téren követjük a példájukat és rendszeresen fogyasztunk omega zsírsavakat.

Na de mi is az az omega zsírsav, hányféle van, mi fán terem? És ha nem érünk rá minden nap kifogni egy szaftos, friss lazacot, akkor mit is tehetünk? Összefoglalónkból kiderül, hogy miért és hogyan érdemes bevinni az egészséges hatóanyagot, és azt is, hogy mire kell odafigyelni ezzel kapcsolatban!

 

Az omega zsírsavak fajtái

3 féle omega zsírsavat tartunk számon: omega-3, omega-6 és omega-9. Ezeket alfa-linolénsavnak (omega-3), linolsavnak (omega-6) és olajsavnak, vagy oktadecénsavnak (omega-9) is nevezik. Az omega-3 és az omega-6 zsírsavak esszenciális és többszörösen telítetlen zsírsavak. Az esszenciális azt jelenti, hogy alapvető, nélkülözhetetlen a szervezet helyes működéséhez. Ezeket a szervezet nem képes előállítani, nekünk kell gondoskodni a beviteléről.

Az egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavat kémiai szempontból megkülönböztetjük az egyszeresen telítetlen, illetve a telített és többszörösen telített zsíroktól. A legegyszerűbben úgy lehet a telített és telítetlen zsírokat megjegyezni, hogy a telítettek általában szilárdak szobahőmérsékleten, ilyenek pl. a tejtermékek zsiradékai, például a sajtok. Emellett a disznózsír, a pálma- vagy kókuszolaj.

A telítetlen, különösen a többszörösen telítetlen zsírsavak, szobahőmérsékleten is folyékonyak maradnak.  Az omega-9 azért kivétel a három omega-zsírsav közül, mert ő egyszeresen telítetlen zsírsav, és nem esszenciális, nem nélkülözhetetlen a szervezet számára. Persze azért nagyon szeretjük!

 

Milyen élelmiszerekben találhatók telítetlen zsírsavak?

Az egyszeresen telítetlen zsírsavak megtalálhatók a növényi olajokban, mint az olíva, az avokádó, a napraforgó és az olajos magvak olajaiban. 

A többszörösen telítetlen omega-3 és omega-6 pedig a halakban: pisztráng, tonhal, lazac, szardella, busa, hering, makréla, szardínia, illetve az algák, moszatok szintén jó forrásai lehetnek. Emellett az olajos magvak és a belőlük préselt olajok: dió, pekándió, lenmagolaj, repceolaj, mandula stb…

 

Miért jó a többszörösen telítetlen zsírsav?

Először is le kell szögezni, hogy tudományos szempontból a természetes forrásból származó telített és telítetlen zsírsavakat nem lehet igazságosan jó és gonosz kategóriákra osztani. Mindkét tábornak megvannak a maga jótékony hatásai. Ugyanakkor kifejezetten egészségtelennek tartják a manapság elterjedt, növényi olajokból mesterségesen, hidrogénezéssel előállított transzzsírsavakat, amik sajnos nem tesznek jót a szervezetünknek.

A többszörösen telítetlen zsírsavaknak tehát összesen két csoportja van: az omega-3 és az omega-6. Amik, mint említettük nélkülözhetetlenek, és külső forrásból kell pótolni őket. Rendkívül kedvezően hatnak a szív-érrendszerre, a keringésre, és kozmetikumnak sem utolsók, ha betartunk pár dolgot az adagolásuknál!

 

Mennyit és mikor?

A legfontosabb az egész történetben tehát, hogy érdemes a telített- és különösen a transzzsírsavak nagyobb részét telítetlen zsírsavakra cserélni. Emellett pedig az omega3-és omega-6 arányára odafigyelni! Ugyanis nem mindegy, mennyit viszünk be belőlük, mert az omega-6, amit Magyarországon például jellemzően magas mennyiségben viszünk be, gyulladásokat és fokozott szabadgyök képződést eredményezhet, ami érelmeszesedést okozhat.

Az omega-3 napi ajánlott mennyisége egy átlag felnőtt ember számára 1-2 gramm, míg az omega-6 esetében mindenképp oda kéne figyelni arra, hogy ne együnk/ szedjünk többet, mint 3 gramm naponta. Ez arányaiban azt jelenti, hogy ideális esetben az omega-3 és omega-6 egy a háromhoz, vagy esetleg egy az öthöz arányban van jelen a szervezetünkben. A magyar népességnél előforduló egy a harminchoz- ötvenhez arány már magas kockázatot jelent a szív-érrendszeri megbetegedések kapcsán.

Jó egészséget kívánunk!